/* Eidogo beagyazashoz */

flag-pins-hungary-japan.jpgÉs ennek is eljött az ideje, hosszas huzavona után, elrepülök Tokyo-ba viharverte (góéletű) hazámból, most szerdán.

A Hong Dojo-ban fogok lakni, tanulni, gózni, április 1.-jétől pedig hivatalosan is Nihon Ki-in insei leszek. Miért pont Japán? Azt gondolom hogy három játék van, weiqi, baduk, és gó, és nálam csak a gó jöhet számításba. Más a stílus, a hozzáállás, a mentalitás. 

A bemelegítés jól sikerült, az őszi rossz eredmények után az utóbbi hónapokban össze kaptam magam, így néhány élő-pontra vagyok a valaha volt legjobbamtól.

Természetesen nagyon várom már az egészet a Nihon Ki-in-t, a valódi gó meccseket, meg mindent, hiszem hogy Japán a góélet Hollywoodja. Ennek ellenére nem nagyon tudom, hogy mire számítsak, pl. a Dojo-ról is, nem sok információt kaptam egyelőre. Sok mindent hallottam sokaktól, Japánról, a japán emberekről, ami első ránézésre nagyon nehezen összeegyeztethető velem, rólam röviden annyit, hogy tudást tisztelek, tekintélyt nem, ezenkívül, én még magyar viszonylatban is őszintének, szókimondónak számítok, és Japánban pont fordítva szokásos.

Olyat is hallottam, noha ezt csak szigorúan pletyka szintjén, hogy ha nem tanulsz meg folyékonyan japánul, akkor már csak ezért is hazaküldenek, bár a nyelvtanulás iránt nem érzek undort, de ugye hát elvileg nem azért megyek ki Japánba, hogy nyelvet tanuljak, hanem hogy gót. Hozzá kell még tenni hogy a japánok közül nagyon kevesen tudnak folyékonyan angolul, de mintha a hajlandóságuk is eléggé alacsony lenne ez irányban. Fontos viszont, hogy én meg ezek ellenére előítéletektől mentesen álljak hozzájuk, mivel ezt minden ismeretlen megérdemli ugyebár. Ezen felül még egy aggály gyötör, a tsumego. Pontosabban az, hogy azt várják majd tőlem, hogy tsumego-t oldjak nagy mennyiségben. Ami különösen kiakaszt az a fantázia tsumego, ami annyit tesz, hogy olyan alakzatokból van a feladvány, amik valódi partiban nem is fordulnak elő. Hozzá kell tennem, hogy örömmel, és egyetértéssel tanulok tsumego shape-ket, ami annyit tesz, hogy megtanulom, hogy mi egy-egy élet-halál helyzetben az aktuális megoldása a helyzetnek, de nem nekem kell fejteni a tsumego-t. Miért utálom annyira a tsumego oldást? Számomra ez nem tartozik a góhoz, nem épül tőle a konkrét gó tudásom, csak egy nyers erőt, az olvasási képességet fejleszti, jó lassan persze, úgy érzem, hogy ennyi erővel oldhatnék sakk feladványt is, kis túlzással persze. Hozzá kell tenni, hogy nem hinném, hogy bárki azt mondaná rólam, hogy gyengén olvasok a szintemhez képest. Egyéb iránt nem hinném hogy egy amatőrnek ez a leghasznosabb tennivalója, hogyha fejlődni akar, sokkal inkább a josekik, és a joseki folytatások tudása, na meg persze a tsumego-shape-k. Valamint a tsumego fejtéssel kapcsolatban még egy fontos dolgot nem szabad elfelejteni, nem azért megyek ki Japánba, hogy tsumego-t oldhassak, azt ugyanúgy megtehetném itt is, otthon. A legfontosabb különbség, hogy Japánban (remélhetőleg) lesz kivel gózni, és ki fogják elemezni a partijaimat erősebb mesterek.

Végszónak, amikor arra gondolok mi tenne a legboldogabbá, mindig egy pezsgő, rengeteg aktív játékossal teli magyar góélet jut eszembe, nem más, na persze lehet hogy ezt a jövőben máshogy fogom gondolni, ki tudja.

Lesz blog Japánból is, de csak összeszedetlen szösszenetek formájában, júliusban pedig két hétig Magyarországon leszek.

 

Szerző: Bovdo  2017.03.05. 19:29 1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bovdogo.blog.hu/api/trackback/id/tr6612315221

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KKP 2017.03.06. 08:44:57

Hajrá Dominik ! Sok sikert.

Ez a július a százhalombattai gótábort jelenti ?